K�t Harley k�l�nlegess�g �rkezett hozz�nk: a leg�jabb V-Rod �s Street Rod gy�ri tartoz�kokkal gazdagon �kes�tve. Akci�s g�pek voltak, sz�pen faragott �rral, �gy, hogy a plusz holmikkal sem �rt�k el az alap�rakat. Persze er�s idegzet, �s k�nyelmes sz�k kell, ha megmondom mennyi is a v�g�sszeg, de azt hiszem, aki ilyesmire v�gyik, el�teremti r� a p�nzt.

V-Rod
Ismer�sen foglaltam helyet. Lelkem r�, �n kedveltem, �s m�ig is kedvelem a V-Rodot. Nekem nagyon eltal�lt a p�ffeszked�, alacsony �l�spoz�ci�, �s a motor karakterisztik�j�t is szeretem.

A 2001-es bemutat�s� Revolution blokk val�ban r�szolg�lt a nev�re, �s a forradalom ut�n csendes diktat�r�t folytatva egyre nagyobb szeletet has�t a H-D tort�j�b�l. A hengerenk�nti n�gy szelep, k�t vez�rm�tengely, hidraulikus fesz�t�s� vez�rm�l�nc kifejez�sek m�r az amerikai port�n is ismer�sen csengnek. Ma m�r nem zavar, hogy nem r�z, nem kelepel, sz�pen megszoktuk. Ez is H-D.

Ut�lag visszagondolva viszont jobb fut�m�re eml�keztem, f�leg az els� villa �s a korm�nykifli hagy n�mi k�v�nnival�t, valamint a hasmagass�g g�tolja a motorblokk teljes�tm�ny�nek kiakn�z�s�t. Nagyobb sebess�gn�l, - mert ak�r 200 f�l�tti vitorl�z�s is lehets�ges - egy kicsit labilisnak t�nt. Persze terpeszben, talppal el�re m�sk�nt fogja a motoros a g�pet, mint ford�tott poz�ci�ban. Ennek ellen�re szerintem pont ez j� a V-Rodban, de aki ezt az �rz�st kipr�b�lta, meg�rti, mire gondolok.

Sok kritika �rte a hat�t�vols�got is, a V-Roddal kis tankja miatt 150 km megt�tele ut�n m�r �rdemes volt benzink�t ut�n n�zni.

Az �j V-Rod formailag csup�n a f�nyez�s tekintet�ben v�ltozott. Az els� gener�ci�kn�l t�ls�gosan domin�lt az ez�st (bocs�nat: alum�nium), de akkor ez tudatos volt, az �jdons�got fokozt�k a sz�ntelens�ggel. M�ra finomodott a karakter, �s a f�mre sz�nes lakk ker�lt. A Tesztmotorunk mogyor�barna f�nyez�s�vel olyan nagyon eleg�ns lett, mint aut�ban a Lexus.

Street Rod
A Harleyn�l rendes fejleszt�k dolgoznak. Megfogadt�k az elm�lt �vek javaslatait, �s a V-Rodn�l kifog�solt apr�s�gokat �tdolgozva egy �j, sportosabb modellel jelentek meg. Az intenz�v gyors�t�skor �s a nagy sebess�g� halad�skor az el�re tolt l�btart�k k�nyelmetlenek lehetnek, ez�rt a ped�lokkal egy�tt rendes hely�kre, az �l�s al� tolt�k. A kifog�solt gyeng�bb tel�k hely�re �p�tett 43 mm-es bels�cs�-�tm�r�j�, massz�v, ford�tott vill�k ugyan nem �ll�that�k, �s a h�ts�, szint�n lecser�lt rug�stagoknak is csak a rug�-el�fesz�t�se �ll�that� be, ennek ellen�re sokkal jobban m�k�dnek, mint a V-Rod hasonl� alkatr�szei.

A rug�z�ssal egyetemben megv�ltozott a v�zgeometria is, a villasz�g 30 fokra cs�kkent, emellett sokkalta massz�vabb korm�nykifliket kapott. A tengelyt�v 22 mm-rel lett kisebb, a megn�vekedett szabadmagass�g nagyobb d�nt�get�seket tesz lehet�v�, a Street Roddal sokkal �lvezetesebben lehet abszolv�lni a gyors ir�nyv�ltoz�sokat, de a nagy temp�j� �ves kanyarok is vigyort var�zsolnak a sof�r arc�ra. Alacsonyabbra ker�lt a sz�les, egyenes korm�ny, �s a Street Rod m�szer�ben domin�nsabb helyett kapott a fordulatsz�mm�r�.

Az �l�spoz�ci� igazodva a l�btart�hoz 7 cm-rel magasabbra ker�lt. A h�ts� �l�s is haszn�lhat�bb, a V-Rod l�lekveszt�j�hez k�pest maxim�lis komfortot ny�jt; nem csak sz�less�ge miatt, de az utasl�btart� is elfogadhat�bb helyet kapott. Minden nagyobb v�ltoztat�s apr�bb finom�t�sokat hozott mag�val. �gy p�ld�ul az els�re azonosnak t�n� s�rv�d�k m�s-m�s form�j�ak a k�t modellen. A Street Rodra brut�lisabb f�kt�rcs�kat �s munkahengereket szereltek. A V-Rod gy�ny�r� telikereke a Street Rodban purit�nabb, sportosabb k�ll�sre v�ltozott.

Az 1135 cm³-es motor l�nyeg�ben maradt a r�gi, a Street Rod azonban m�gis h�rom l�er�vel t�bbet teljes�t. A gy�r 120 lovat �g�r a f�tengely v�g�n, ami t�bb mint 100 l�er�t jelent a h�ts� ker�ken. A j� fut�m�nek k�sz�nhet�en a Street Rod maxim�lis fordulatsz�m�t el�rni sem lehetetlen; 8800-n�l fekszik r� a mutat� a piros vonalra. A kuplung l�gyabb lett, a v�lt� - testv�r�t�l mer�ben elt�r�en - pontosan �s er�fesz�t�s n�lk�l m�k�dik. Az �tt�telek azonban m�g mindig nem sportmotorosan r�videk, 0-r�l 100-ra gyors�tva felesleges egyesn�l feljebb v�ltani.

A k�t kipufog�rendszer is teljesen m�s. A V-Rod sz�p, �ves dobja a motor vonal�ba simul, tal�n egy kicsit t�l k�zel a f�ldh�z. A Street Rod k�m�nyei oldalra meredezve kicsit esetlenek, viszont itt nyert�k a plusz l�er�ket, �s a nagyobb d�nt�ssz�get an�lk�l, hogy a remek kr�mot horzsoln�nk az oldal�n. Hangban az ut�bbi sz�l morcosabban.

 Az �j v�zszerkezetnek k�sz�nhet�en n�gy literrel nagyobb �zemanyagtart�ly f�r az �l�s al�. A 19 liter benzinnel �vatosan duhajkodva ak�r a 300 km-es hat�t�vols�got is megcs�phetj�k, de aki el�sz�r �lvezkedik a Revolution blokk erej�vel, val�sz�n�leg m�r 200 km ut�n meg�llhat tankolni.

A v�ltoztat�sok hat�s�ra a k�t, alapjaiban azonos motor k�sz�n� viszonyban sincs. M�g a V-Rod maradt a k�nyelmes luxus a maga er�tartal�kaival, addig a Street Rod a m�dos�t�sok ellen�re sz�momra a k�nyelmetlenebb, vadabb vonalat k�pviseli. Mindk�t motor k�r�lbel�l azonos extra felszerel�ssel �rkezett hozz�nk. Hasznos �s l�tv�nyos plexiket, oldalt�sk�kat, h�ts� �l�st�ml�kat, �s buk�cs�vet kaptak. �rdekes, hogy a k�t t�ska els�re egyform�nak t�nik, m�gis mindkett� az anyamotor egy�nis�g�hez illik. A Street Rod textil t�sk�ja zipz�ras mechanizmussal a t�rat�sk�khoz hasonl�an ny�lik, m�g a V-Rod t�sk�i chopperesebb st�lus�, patentos b�rzs�kok.

A plexik �rdekess�ge, hogy a sz�lv�delem mellett a vezet� biztons�g�ra is �gyelnek. Egy esetleges buk�skor nem hasalunk bele a v�kony lemezbe, mert t�lzott lassul�skor egy kiold� patentes mechanizmus seg�ts�g�vel a plexi el�re billen.

Mentem mindk�t motorral, �s �rdekes m�don am�g az egyik azonnal k�ne, a m�sikat a h�tam k�zep�re sem k�v�nom. Sz�momra a Street Rod rettenetesen k�nyelmetlen. Az �l�spoz�ci� kicsit veter�nmotoros, �gy, hogy k�zben egy vad�llat van a l�bam k�z�tt. Tartani nem tudom igaz�n, mert t�rddel csak a v�zat szor�thatom, �s el�re-h�tra cs�szok a magas �l�sben. Mik�zben kiss� el�red�lve suhanok, nem l�tom a fordulatsz�mm�r�t. Bevallom, sokat kellett szoknom, m�g �gy-ahogy egy�tt kezdtem �lni a Street Roddal. Viszont kis er�fesz�t�s �r�n nagyon j�l meg tudn�m csin�lni, mert a fut�m�ve sokkalta jobb, mint a V-Rod�.

De nem kell f�lni, a Harley-fejleszt�k figyelembe fogj�k venni az Street Rod ny�gjeit is, �s azt hiszem, nem kell sok id�, mikor egy fullidomos Harleyt tesztelhet�nk.

M�szaki adatok - VRSCA V-Rod

Motor: folyad�kh�t�ses, n�gy�tem� 60 fokos V-kettes, 8 szelepes
L�kett�rfogat: 1135 cm³
Furat x l�ket: 100 x 72 mm
Kompresszi�: 11,3:1
Max. teljes�tm�ny: 117 LE
Max. nyomat�k: 100 Nm 7000 1/min-n�l
Kever�kk�pz�s: ESPFI szekvenci�lis benzinbefecskendez�
V�lt�: �tfokozat�
V�ghajt�s: bord�ssz�j
Fut�m� el�l: hidraulikus teleszk�pvilla
Fut�m� h�tul: dupla leng�scsillap�t�
Kerekek: forg�csolt alum�nium�ntv�ny, teli
Gumik: 120/70ZR19 60W el�l, 180/55ZR18 74W h�tul
F�kek: el�l dupla, h�tul szimpla t�rcsaf�k
Magass�g: 2377 mm
�l�smagass�g: 660 mm
Hasmagass�g: 128 mm
Villasz�g/ut�nfut�s: 34,0 fok/100 mm
Tengelyt�v: 1715 mm
�zemanyagtank t�rfogata: 14 l
Sz�raz t�meg: 272 kg