Triumph

  2008.02.02. 20:32

A Triumph 1902-ben k�sz�tette az els� motorker�kp�rt �s a 20-as �vekben m�r a vil�g vezet� motorker�kp�r gy�rt�i k�z� tartozott. Ezt a poz�ci�t az angolok a 60-as �vek v�g�ig tudt�k tartani, ezut�n mindenk�ppen visszaes�s k�vetkezett. 1990-ben vadonat�j modellekkel sikeresen t�rt vissza a m�rka a motorpiacra.

A Triumph eredete 1884-re a N�metorsz�gb�l Angli�ba bev�ndorolt Siegfried Bettmannra vezethet� vissza. Egy �vvel k�s�bb az eszes �zletember ker�kp�rok elad�s�val kezdett foglalkozni, �s 1886-ban m�r lev�dette a Triumph log�t.


1887-ben az �zletmenet megengedte, hogy a n�met sz�rmaz�s� m�rn�k�t, Mauritz Schulte-t alkalmazza. Egy �vvel k�s�bb Bettmann egy kis �zemet v�s�rolt Coventry-ben, amely akkoriban az angol ker�kp�rgy�rt�s k�zpontja volt. A ker�kp�rt�l a motorker�kp�rig most m�r csak egy kis l�p�s vezetett. Mauritz Schulte val�s�totta meg ezt az �tletet, �s 1902-t�l megkezd�d�tt a Triumph motorker�kp�rok gy�rt�sa.

Az els� saj�t hajt�m�vel gy�rtott Triumph m�gis csak 1905-ben, a motorpiacra l�p�s ut�n h�rom �vvel k�sz�lt el. A 363 ccm-es egyhengeres n�gy�tem� motor teljes�tm�nye 3 LE volt.

A k�vetkez� �vekben a Triumph-nak j�l ment, de mint a t�bbi angol motorker�kp�r gy�rt�, a Triumph is nagy l�ptekkel haladt el�re. 1907-ben a "Z�ld-Szigeten" m�r t�bb mint 60.000 motorker�kp�rt jegyeztek, �s el�sz�r rendezt�k meg a Man-Szigeten a "TT"-t (Tourist Trophy). A m�sodik �s harmadik helyen term�szetesen egy-egy Triumph v�gzett! A "TT"-t 1908-ban Jack Marshall nyerte Triumph motorker�kp�rj�val. Semmi sem bizony�tja jobban a Triumph masin�k megb�zhat�s�g�t �s tart�ss�g�t, mint a k�vetkez� f�l �vsz�zad szenz�ci�s sorozatgy�zelmei, amelyeket nem csak a "TT"-ken szerzett. A gyors motorker�kp�rok sikereivel, k�nyveket lehetne megt�lteni.

Az els� vil�gh�bor� kit�r�se ut�n hadieszk�z�k gy�rt�s�ra �llt �t. Ebben az id�ben a Triumph m�r a legjelent�sebb motorker�kp�r gy�rt� volt Angli�ban �s �gy t�bb mint 30.000 katonai motorker�kp�rt sz�ll�tott. A h�bor� ut�n a Triumph gazdas�gi eredm�nyei tov�bbra is jelent�sen emelkedtek.

A Coventry �zem 3000 dolgoz�t foglalkoztatott, akik egy h�t leforg�sa alatt 1000 egyhengeres k�t- �s n�gy�tem� motort gy�rtottak 98 �s 500 ccm henger�rtartalom k�z�tt.

A harmincas �vek v�g�ig az er�s egyhengeres-g�zkalap�cs-motor volt a m�rvad�, a Triumph azonban 1937. �sz�n piacra hozott egy teljesen �j motorgener�ci�t, a T5-�t, Speed Twin motorral. Egy 27 l�er�s, 150 km/h gyors, 500 ccm-es k�thengeres-n�gy�tem� motort. A Speed Twin motorral Edward Turner megalkotta mesterm�v�t, amely �p�t�se 50 �vre megform�lta az angol motorker�kp�rok k�p�t. De ez nem volt el�g, az �j gy�rt�si sorozattal a f�konstrukt�r a Triumph-ot a vil�gpiac �lvonal�ba rep�tette.

De a Triumph diadal�tja csaknem t�z �vre megszakadt, amikor 1939-ben Anglia bel�pett a II. Vil�gh�bor�ba. A Triumph c�g t�rt�nelm�ben ez tragikus fejezet volt. 1940. november 14-�n a n�met l�gier� lebomb�zta, porig rombolta az �zemet �s f�l Coventryt. Telephelyet az �j gy�rnak Coventry kapui el�tt tal�ltak Meriden-ben. A II. Vil�gh�bor� v�g�ig 49.700 db, t�lnyom�r�szt katonai motorker�kp�rt gy�rtottak itt.

1946-ban ism�t megkezd�d�tt az utcai motorker�kp�rok gy�rt�sa. Export sl�gerek az ismert 350-es �s 500-as Speed Twin motormodellek voltak. Az amerikai elad�si sikerek ok�n, �s az amerikai ig�nyek kapcs�n 1949. szeptember�ben a Triumph bemutatta a 650-es Thunderbird 6T t�pust. A Triumph �gy egy orrhosszal �jra megel�zte a versenyt�rsakat, mivel hasonl� 650-es t�pus m�g sem a BSA, sem a Norton tervei k�z�tt nem szerepelt.

A k�vetkez� �vekben a Triumph kib�v�tette a v�laszt�k�t a kisebb kateg�ri�j� oszt�lyokban, mint a 150-es, 200-as, 250-es egyhengeres-n�gy�tem� motorker�kp�rok; a k�z�pkateg�ri�ban a 350-es �s 500-as k�thengeres-soros motorok; �s a Prestige-kateg�ri�ban a 650-es twinek: a Thunberbird �s a Tiger. Akik az Otto-norm�lmotort r�szes�tett�k el�nyben, azok sz�m�ra a Triumph egy k�t�tem� scootert k�sz�tett.

1958. v�ge el�tt k�sz�lt el a 650-es Bonneville. Akkoriban a "Bonnie" 42 l�er�s �s 180 km/h gyors Supersport motorker�kp�r volt.

A 60-as �vek kezdet�ig a klasszikus angol motor�p�t�szet szerint a Twin motorok k�l�n els�dleges hajt�m�vel �s hajt�m�h�zzal k�sz�ltek, 1963-ban azonban �gy ad�dott, hogy a Triumph egy �j motorblokkot hozott ki - az "egyes�lt konstrukci�" - amelyben a forgatty�s-tengely, az els�dleges hajt�m� �s a hajt�m� egy k�z�s motorh�zban lett elhelyezve.

Az�rt, hogy a j�v�ben is "j� motorker�kp�rokat �p�tsenek, �s azokat j�l eladj�k", a c�g vezet�s�ge egy �j r�szleget, a "Kutat�s �s Fejleszt�s" r�szleg�t hozta l�tre az Umberslade Hall-ban Warwickshire-ben.

Az angol motorker�kp�r-gy�rt�s m�lyrep�l�se, �s term�szetesen a Triumph-� is el�re meg volt �rva. A korabeli t�pusok fejleszt�s�vel igencsak megk�stek. A 750-es h�romhengeres Trident, amely 1969-ben jelent meg a piacon, is hull�mz� v�s�rl�i �rdekelts�get mutatott.

De a helyzet m�g sokkal rosszabbra is fordult. A k�vetkez� �vekben meg�jul� sztr�jkok k�vett�k egym�st, amelyek a termel�st megb�n�tott�k. Amikor a gazdas�gi neh�zs�gek elviselhetetlenn� v�ltak, a 1973. j�lius 17-�n a Triumph a Norton-Villiers v�llalat�t bez�rni k�nyszer�lt, a szavaz�s eredm�nye d�ntetlen volt. Amikor a dolgoz�k a h�rt megtudt�k, m�g aznap este birtokba vett�k az �zemet.

Amikor 1974. j�lius �s november k�z�tt a blok�dot megsz�ntett�k, kb. 100 motorker�kp�rt �s n�h�ny alkatr�szt sz�ll�tottak ki. 1975. m�rcius 6-t�l a munk�sharc v�gre megsz�nt, �s Meriden-be visszat�rtek a h�tk�znapok. A k�rok azonban er�szakosak �s jav�thatatlanok voltak. A motorker�kp�r-rajong�k a Triumph-r�l m�r nem akartak hallani, akinek a motoroz�s �r�met okozott, az m�r r�gen jap�n motorker�kp�ron utazott. A Triumph id�k�zben teljesen elad�sodott, nem volt j�v�je. 1983-ban John Bloor el�rverezte a Triumph �zemet.

Annak ellen�re, hogy 1984. �s 1987. k�z�tt Les Harris Newton Abbot-ban �p�tette a Tiger-t �s a Bonneville-t, a licenszet tov�bbadta. John Bloor a licenszszerz�d�st nem akarta meghosszabb�tani. Az �j Triumph f�n�k m�r r�g eld�nt�tte, hogy a m�rk�t felt�masztja. 1990-ben a k�lni v�s�rv�rosban megrendezett ki�ll�t�son vadonat�j h�rom- �s n�gyhengeres motorokat �ll�tott ki. A ma 100 �ves c�g t�rt�nelm�nek m�sodik nagy fejezete elkezd�d�tt.