Az eg�sz dolog r�pke 100 �ve kezd�d�tt, mikor is k�t gyermekkori j�bar�t, majd munkat�rs William S. Harley �s Arthur Davidson elkezdett azon k�s�rletezni, hogyan tudn�nak �nj�r� g�pezetet faragni ker�kp�rjukb�l. Erre az�rt volt sz�ks�g, mivel mindketten biciklivel j�rtak nap mint nap munk�ba, �s egy id� ut�n kezdett tele lenni a h�cip�j�k, hogy folyton levesest�ny�r van a h�nuk alatt, mire be�rnek a munkahelyre.

az els� "gy�r"

Szerencs�j�kre rengeteg szabadidej�k volt, ez�rt n�h�ny b�gyadtabb d�lut�non levonultak egy cimbora m�hely�be „k�s�rletezni”. A Milvaukee-beli ipari c�gn�l, ahol mindketten dolgoztak, volt egy n�met m�szaki rajzol� is, akinek szerencs�re volt n�mi fogalma, hogyan n�z ki egy motorker�kp�r. H�rmasban fogtak neki a nagy munk�nak, mely gyakorlatilag kimer�lt abban, hogy egy De Dion t�pus� egyhengeres motor pr�b�ltak felszerelni egy ker�kp�rv�zra. Munk�juk meglehet�sen b�ztat�an haladt, �m egy id� ut�n sz�ks�g�k volt egy k�pzett szerel�re is, aki �ssze tudja rakni, amit meg�lmodtak.

egy orsz�g�ti rombol� 1905-b�l

Ekkor l�pet a k�pbe Arhtur Davidson testv�re Walter, aki t�rt�netesen aut�szerel� volt, �s �pp gyan�tlanul Milvaukee-ba utazott egy esk�v� kapcs�n. M�g a lagzi alatt be�g�rt�k neki, hogy mehet egy k�rt az �j motorker�kp�rjukkal, csak azt felejtett�k el k�z�lni vele, hogy el�bb �ssze is kell szerelnie. Walter, miut�n kij�zanodott az el�z� napi murib�l, nagy lelkesed�ssel �llt neki, hogy �sszerakja a masin�t. N�h�ny nap alatt m�r olyan szintre jutottak, hogy megtehett�k az els� pr�bak�rt, amellyel bemotoroztak a k�zleked�s t�rt�nelm�be. Walternek annyira megtetszett a motorker�kp�r �p�t�s, hogy ott ragadt Milvaukee-ban, �s bekapcsol�dott a munk�ba. Hamarosan �j taggal eg�sz�lt ki a kis csapat, mert a harmadik Davidson testv�r, William is otthagyta a rendes munk�j�t, hogy be�lljon seg�teni. Ekkora, m�r sz�knek bizonyult a j�bar�t m�helye, ez�rt 1903-ban �p�tettek egy 3x5 m�ter alapter�let� saj�t „gy�rat” Davidson�k h�ts� udvar�n, �s hivatalosan is megalap�tott�k a Harley-Davidson Motorgy�rat. M�g ebben az �vben 3 egyhengeres 400 k�bcentis motort gy�rtottak, amelyeket szinte azonnal el is tudtak adni.

a legend�s Sportster

A k�vetkez� �veket dinamikus fejl�d�s jellemezte: 1904-ben, m�r nyolc motort k�sz�tenek �s megdupl�z�dik a gy�r m�rete, 1905-ben veszik fel az els� alkalmazottjukat, 1906-ban 50 darabra sz�kik fel a termel�s �s �jabb �t alkalmazottat vesznek fel. Ek�zben folyamatosan fejlesztenek, a 400 k�bcentis motorjukat 500-ra n�velik, �s forradalmian �j, csukl�s els� vill�val (springervilla) szerelik a motorokat. B�r az akkori egyhengeres masin�juk k�zel 45 m�rf�lddel (72 km/h) tudott sz�guldani, felmer�lt az ig�ny er�sebb motorok ir�nt. Bill Harley, aki id�k�zben m�rn�ki k�pes�t�st is szerzett, addig t�rte a fej�t, am�g r�j�tt, hogy k�t henger alkalmaz�s�val jelent�sen dobhat a teljes�tm�nyen. Az �ltala kigondolt 45 fokos hengerelrendez�s lett k�s�bb a Harley v�djegye. Kezdetben felmer�ltek ugyan n�mi probl�m�k, a V2-es elrendez�s ennek ellen�re kezdett sikeres lenni, �s kiszor�totta az egyhengeres konstrukci�t, melyek gy�rt�s�t 1934-ben le is �ll�tott�k.

Knucklehead a "tepsifej�"

Id�k�zben a c�g sikeresen �tv�szelte az els� vil�gh�bor�t, �s az 1929-es vil�gv�ls�got, melynek sor�n motorgy�rak tucatjai t�ntek el a piacr�l. Az aut�k elterjed�s�vel, melyben hatalmas szerepet j�tszott a Ford olcs� T-modellje, a motoroz�s egyre ink�bb passzi�v� kezdett v�lni, amit a c�g kit�n�en ki is haszn�lt. A H-D-ra jellemz� egys�ges katonai z�ldet felv�ltotta a t�bbsz�n� Art Deco st�lus� tankfest�s, �s nagyobb hangs�lyt fektettek a motorok k�llem�re. A k�ls� mellett technikailag is �j�tottak ebben az id�ben: 1936-ban jelentett�k meg az 1000 k�bcentim�teres, fel�lszelepelt k�thengerest, mely a szeleph�z alakja miatt, Knucklehead, azaz b�tyk�sfej� n�ven v�lt ismert�. Az �j technik�nak k�sz�nhet�en, k�zel k�tszeres�re n�tt a motorok teljes�tm�nye, amit olajkeringtet� rendszer, n�gysebess�ges er��tvitel, �s massz�vabb vill�k eg�sz�tettek ki.

1939 v�g�n a Harley �s legnagyobb riv�lisa az Indian megb�z�st kapott a katonai g�pek gy�rt�s�ra a Sz�vets�ges Hader� r�sz�re. A Harley nem t�tlenkedett �s k�zel 90.000 darab WLA 750 k�bcentis motort ontott ki mag�b�l, melyek Eur�p�ban Liber�tor-k�nt (felszabad�t�k�nt) h�res�ltek el. A h�bor� v�gezt�vel hamar visszabillent az amerikai fogyaszt�i t�rsadalom az eredeti ker�kv�g�s�ba, ami igencsak j�t tett az elad�si statisztik�knak. A frissiben leszerelt katon�k mind �j motorra v�gytak, amelyet a H-D k�szs�gesen ki is el�g�tett alapot adva ezzel egy �j t�pus� motoros k�p kialakul�s�hoz.

Marlon a n�k "bar�tja"

A h�bor�s veter�nok kiss� antiszoci�lis viselked�se, �s band�kba t�m�r�l�se ind�totta el ezt a folyamatot, amelyre az 1954-ben bemutatott „The Wild One” c�m� film tette fel a pontot. Az amerikai k�zv�lem�nyt sokkol� t�rt�netben Marlon Brando, aki egy motoros geng vez�re, leg�pel n�h�ny fiatal bakfis hajadont, amit n�mi konzervat�v kocsmai �s utcai vereked�ssel fejel meg. Mindezekt�l f�ggetlen�l a Harley-Davidson csillaga folyamatosan emelkedett, melyet a jobbn�l jobb motorok seg�tettek: 1948-ban �j 1200 k�bcentim�teres er�forr�s jelentetett meg, hidraulikus szelepemel�kkel �s alum�nium hengerfejjel: megsz�letik a legend�s Panhead, mely ak�rcsak a Kuncklehead, a szelepfed�l form�j�r�l kapja becenev�t. 1949-ben vil�gra j�n a Hydra Glide, hidraulikus els� vill�val, �s olajhidraulik�j� leng�scsillap�t�val. 1957-ben ind�tj�k �tj�ra a legend�s Sportstert egy fel�lszelepelt 883 k�bcentis motorral. 1954-ben az Indian k�nytelen leh�zni a rol�t, �s a Harley is elvesz�ti piac�nak jelent�s r�sz�t a hirtelen megn�vekedett k�lf�ldi behozatal miatt.

egy Harley napjainkb�l

A hatvanas �vekben kezd�dik meg a c�g vessz�fut�sa, amikor 1965-ben r�szv�nyt�rsas�gg� alakul majd fuzion�l az AMF-el (American Machine and Foundry Company). Ez minden H-D rajong� sz�m�ra a s�t�ts�g korszaka, melyb�l csak 1981-ben tudott kik�sz�l�dni egy jelent�s bels�, �s technikai reform r�v�n. Term�szetesen a fejleszt�sek folyamatosan zajlottak ez�rt a H-D versenyk�pes, �s legf�k�pp megb�zhat� motorokkal tudott el�rukkolni, ami igencsak j�t tettek a c�g h�rnev�nek. Napjainkban a H-D-�k n�pszer�bbek mint valaha, b�r kishaz�nkban borsos �ruk miatt els�sorban csak kalandv�gy� fogorvosok, �s befutott hakni zen�szek favoriz�lj�k �j motork�nt. A v�rbeli b�jkerek, ak�rcsak a tenger t�loldal�n, ink�bb �p�tenek egyet maguknak, melyre soha a b�d�s �letben nem fogj�k azt mondani: k�sz van…