Egy sikeres springfieldi ker�kp�rgy�rt� �s keresked�, n�v szerint George Hendee 1900-ban elhat�rozta, hogy belev�g a motorversenyz�sbe, mely akkoriban, annyiban k�l�nb�z�tt a ker�kp�roz�st�l, hogy a bring�n volt egy kis motor, melynek seg�ts�g�vel a leggyorsabbak el�rhett�k a b�v�s 40 km/�r�s sebess�get…


Mindezekb�l l�that�, hogy George bar�tunk a „sebess�g megsz�llottja” volt, �m ez ir�ny� v�gyait kor�ntsem tudt�k kiel�g�teni az akkori gyeng�cske �s megb�zhatatlan motorok. Gyakran el�fordult vele, hogy a verseny kell�s k�zep�n robbant le kis k�v�dar�l�ja (versenymotorja), ami m�ly frusztr�ci�s nyomokat v�sett lelk�be. 1900-ben egy verseny alkalm�val,

a sebess�g b�v�let�ben

irigykedve vette tudom�sul, egy riv�lisa sz�guldoz�s�t h�zi k�sz�t�s� masin�j�n, mely csod�k-csod�ja, de egyszer sem robbant le a verseny ideje alatt. Hendee a verseny v�g�n megkereste a bajnokot, akir�l kider�lt, hogy Oscar Hedstromnak h�vj�k, �s civil foglalkoz�s�t tekintve m�rn�k. Ezut�n minden �gy t�rt�n, ahogy az amerikai sikersztorik kezd�dnek: m�g a helysz�nen, egy bor�t�k h�toldal�n �rtak egy szerz�d�st, �s megalap�tott�k az Indian Motorgy�rat.

A nevet Hendee v�lasztotta, �s � volt, aki ragaszkodott a c�gre jellemz� piros sz�nhez is. Az Indian els� protot�pusa 1901 elej�re m�r k�szen �llt. Els� r�n�z�sre ez az 1,75 l�er�s Thor-motorral felszerelt g�p, rug�tlan els� vill�ival �s ped�lj�val alig k�l�nb�z�tt egy biciklit�l, melynek v�gsebess�ge nem �ret el a 40 km/�r�t. Tervez�i azonban �gy is el�rt�k c�ljukat. Hendee �s Hedstrom egyszer�, j� min�s�g� motorker�kp�rt akart k�sz�teni az utca ember�nek, s ez siker�lt is nekik. Ezt bizony�totta az 1902-es New York–Boston-verseny, melynek 451 km-es t�vj�n Hendee, Hedstrom �s George Holden Indian g�ppel szerezt�k meg az 1., 2. �s 3. helyez�st. A megrendel�sek �z�nleni kezdtek, �m ez nem el�g�tette ki a v�rbeli keresked� Hendee-t, �s egy motorker�kp�rt elk�ld�tt a londoni Stanley-ki�ll�t�sra is, amivel egy hossz� kereskedelmi kapcsolat vette kezdet�t – megindulhatott az Indian motorker�kp�rok angliai exportja.

egy vasparipa 1905-b�l

Id�k�zben folyamatosan fejlesztett�k, finom�tott�k az egyhengereseket, az �nt�ttvas hengert felv�ltotta az ac�l, leng�scsillap�t� tette egyenletesebb� a motor j�r�s�t. 1905-ben j�tt a rug�s villa �s a vil�gon az els� forg�t�rcs�s fojt�szelep. �m az igazi �jdons�g 1907-re a V-k�thengeres volt – ugyan nem az Indian az egyetlen, amely �tvette ezt a teljes�tm�nyn�vel� m�dszert, mindenesetre a Harley-t j� p�r �vvel megel�zte.

1914 – megjelenik a Special, amelyet – el�sz�r a motorker�kp�r-gy�rt�s t�rt�net�ben – elektromos vil�g�t�ssal �s gy�jt�ssal szereltek f�l. Kombin�lt gener�toros/ind�t�s, l�ncmeghajt�sos ind�t�motorral k�sz�lt, amely a motor el�tt helyezkedett el. Hedstrom �gy v�lte, hogy a Special t�l modern, emiatt vit�ba keveredett a vezet�ssel, �s s�rt�d�tten el is hagyta a gy�rat. Hamarosan kider�lt, hogy neki volt igaza, mivel az 1914-es akkumul�tortechnol�gia nem felelt meg a rendszer t�bbi elem�nek, �gy a Special egy �ven bel�l elt�nt. Hedstrom azonban csak 1917-ben, Hendee nyugd�jba vonul�sa ut�n t�rt vissza az Indianhoz.

a sz�lsebes powerplus 1916-b�l

T�voll�te idej�n sz�letett meg a Powerplus 990 ccm-es k�thengeres. Ez igazi el�rel�p�s volt a r�gi modellekhez k�pest, mert oldalszelepes volt, amit m�g a Harley-Davidson is csak 13 �vvel k�s�bb vezetett be. A Powerplus, mely a „nagyerej�” becenevet �rdemelte ki teljes�tm�ny�vel, 1916-os megjelen�s�vel az Indian elad�sai j�val megel�zt�k a Harley-�it, s technikailag is el�tte j�rt. �m a dolgok v�ltoztak. Az I. vil�gh�bor� alatt az Indian szinte teljesen �t�llt a haditermel�sre. Az eredm�ny: sok �s el�gedetlen Indian-keresked�, akiknek eg�sz egyszer�en nem volt mit eladniuk. K�zben Arthur Davidson, j� Pentagon b�li kapcsolatai r�v�n, katonai �s civil motorker�kp�rokat egyar�nt gy�rtott, �s az el�gedetlen keresked�ket bevonta a saj�t h�l�zat�ba. Ezzel kezd�d�tt a milwaukee-i c�g �s az Indian hossz� csat�ja a piaci els�s�g�rt. A 20-as, 30-as �veket kettej�k rivaliz�l�sa k�s�rte v�gig.

a t�rzsf�n�k

Az Indian V-k�thengeresei lehet, hogy nem olyan megb�zhat�ak �s er�sek, mint a Harley-�i, �m sokkal lend�letesebbek voltak. K�l�n�sen igaz ez a h�res, 500 ccm-es Scoutra, melyet Charles Franklin tervezett. Nagyon gyors �s rendk�v�l n�pszer� volt, k�r�ket vert r� a hasonl� kateg�ri�j� Harley 45-re. A legend�s 1911-es TT ut�n kihoztak egy 1000 ccm-es, Chief n�ven ismertt� v�lt v�ltozatot, �s egy 1234 ccm-es, Big Chief nev� modellt is. Ezek a nagy k�thengeresek, a piros fest�s�kkel �s k�rbefut� s�rv�d�j�kkel voltak a jellegzetes Indian-motorker�kp�rok, melyek a k�ztudatban „piros ac�lparip�k” n�ven voltak ismertek.

Az elk�vetkez� �vekben az Indian terjeszkedni pr�b�lt, ez�rt 1927-benbekebelezteelkezdte az Ace-t, az 1265 k�bcentis, soros n�gyhengereseket gy�rt� c�get. Piacra dobt�k a Fourt, amely tulajdonk�ppen egy Ace volt, kisebb kerekekkel �s Indian embl�m�val. Ez az �tkeresztelt Indian n�gyhengeres, 1265 ccm-es motorker�kp�r lett a c�g v�laszt�k�nak fejlett �s er�teljes z�szl�shaj�ja. Eg�szen 1942-ig folyt a Four gy�rt�sa, annak ellen�re, hogy nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket.

polg�ri szolg�latban

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a helyzet megv�ltozott. A n�gyhengerest f�lretett�k, �s visszat�rtek az �reg, oldaltszelepelt k�thengeresekhez, tudva, hogy valamit tenni kell a piacot el�raszt� brit k�z�pkateg�ri�s motorker�kp�rok ellen. �j fejleszt�sekbe, felv�s�rl�sokba kezdtek, �m a rem�lt versenyk�pes term�kek helyett az �j motorker�kp�rok ink�bb csap�st jelentettek. Az 1946-ban bemutatott 220 �s 440 ccm-esek (a tervezett 880-as sohasem k�sz�lt el) rendk�v�l megb�zhatatlannak bizonyultak. A kis Indian motorker�kp�rok nem voltak olyan er�sek, mint a BSA vagy a Triumph, csak a Chief fogyott kis sz�mban. 1952-ben az Indian abba is hagyta a kismotorgy�rt�st, ami sz�nd�kaik �s er�fesz�t�seik ellen�re a gy�r v�g�t is jelentette. A Chief ugyan m�g kitartott egy �vig, de m�r megkezd�d�tt a hanyatl�s. A v�g: 1953, amikor is Amerik�ban v�get �r az Indian motorker�kp�rok gy�rt�sa.

A t�rt�net azonban itt m�g nem �r v�get. A n�v olyan sokat jelent, hogy sz�mtalanszor pr�b�lt�k fel�leszteni. El�sz�r az angol Brockhouse Engineering vette �t, amelynek sz�ks�ge volt egy kiindul�pontra amerikai exportj�hoz. �vekig a Brave (egy saj�t �p�t�s�, kis teljes�tm�nyû, 250 ccm-es motorker�kp�r) elad�s�ra haszn�lt�k az Indian nev�t. A Brockhouse-t 1957-ben felv�s�rolta az AMC �ri�skonszern, ekkor az Indian neve alatt Royal Enfieldeket hoztak be az Egyes�lt �llamokban.

A 60-as �vek v�g�n hallani lehetett, mikor is arra haszn�lt�k, hogy piacra dobjanak egy Royal Enfield-megszak�t�s motorker�kp�rt �s egy m�sikat, amely az utols� sz�ria Velocette Venom-motorj�nak egyes r�szeit tartalmazta. P�r �vvel k�s�bb megjelent az Indian ME–125, egy Amerik�ban �sszeszerelt, olasz Minarelli-motorral k�sz�lt motorker�kp�r. M�g k�s�bb (m�r az 1980-as �vekben) valaki tajvani mopedeket adott el Amerik�ba, a tankjukon Indian felirattal!

a milleniumi Chief

Szerencs�re 1999-ben v�get �rt az Indian n�v meghurcol�sa, amikor 3 amerikai motorgy�r egyes�l�s�vel (American Indian Motorcycle Company, Indian Motorcycle Company, California Motorcycle Company) �jra�lesztett�k a legend�s, v�r�s sz�n� V2-esek gy�rt�s�t. A hagyom�nyokhoz h�ven, az ezredfodul�t egy Millenium Chief nev� limit�lt kiad�s� motorral �nnepelt�k meg, mely m�lt� fojtat�sa, az imm�r 101 �ves gy�r t�rt�net�nek.