Annak ellen�re, hogy a legt�bb haz�nkban fut� motor Suzuki gy�rtm�ny, nagyon sok tulajdonos nem is sejti, hogy kedvenc motorja annak k�sz�nheti a l�t�t, hogy 1952-ben �sszeomlott a selyemipar… Ami tragikus volt a herny�k sz�m�ra, az �r�mh�r a motorosoknak, hiszen egy Hayabusa m�giscsak praktikusabb k�zleked�si eszk�z, mint egy sz�v�g�p.

Mr. Motorgy�r

Michio Suzuki ambici�zus jap�n �zletember, 1907-ben gondolta �gy, hogy el�rkezett sz�m�ra a kedvez� alkalom, �s selyemsz�v� g�pek gy�rt�s�ba fogott. Suzuki �r, nem is t�vedett nagyot, mert v�llalkoz�sa b�ztat�an beindult, �s sz�pen terjeszkedett eg�szen 1952-ig. Ebben az �vben indult hanyatl�snak, az eddig oly dinamikusan fejl�d� selyemipar, ami komoly egzisztenci�lis probl�m�kat jelentett Suzuki bar�tunk �let�ben. Szerencs�re nem keseredett el, mert elhessegette mag�t�l az alkoholizmus �s h�zass�gsz�delg�s l�ha cs�b�t�s�t, �s r�vid m�rlegel�s ut�n �gy d�nt�tt, hogy profilt v�ltoztat.



A h�bor�b�l kil�bal� Jap�n gazdas�g fellend�l�ben volt, ez�rt hatalmas ig�ny mutatkozott, az olcs� �s megb�zhat� k�zleked�si eszk�z�k ir�nt. Ez adta az �tletet a bukott selyemgy�rosnak, hogy k�sz�tsen motorokat. A gy�rt�s rugalmass�g�t jelzi, hogy m�r 1953-ban el�rukkoltak egy 36 k�bcentis k�t�tem� masin�val, melyet Power Free n�ven dobtak piacra. A Power Free nev�vel ellent�tben nem diabetikus csokol�d�, hanem egy kis seg�dmotor volt, melyet ker�kp�rv�zra lehetett er�s�teni a k�nyelmesebb biciklist�k legnagyobb �r�m�re. A m�dos�tott 60 k�bcentis v�ltozat, a Diamond Free egy �vvel k�s�bb jelent meg, s 1954 m�jus�ban a fellend�l� Suzuki c�g megalkotta els� igazi motorker�kp�rj�t, a Colled�nak nevezett 90 k�bcentis, n�gy�tem� egyhengerest.

a sikeres Super Six

Az 1950-es �vek v�g�t�l a 60-as �vek elej�ig a Suzuki kis henger�rtartalm� k�t�tem�ekre �sszpontos�tott, mint amilyen az 1959-es �vj�rat�, negyedliteres Colleda RB is volt. Ezt sz�mos olcs� kismotor, majd a sportosabb, 1963-as 250-es T10 k�vette, mely a c�g els� sikeres exportterm�ke lett. �m csak a 250-es k�thengeresek �j gener�ci�ja, az Amerik�ban X6-k�nt ismert T20 Super Six megjelen�se, azaz 1966-�ta jegyzik igaz�n a Suzukit, mint motorgy�rat. A t�pus neve, a hatfokozat� sebess�gv�lt�j�r�l, �s a gy�rilag (kiss� nagyvonal�an) megadott, 160 km/�r�s v�gsebess�g�r�l kapta nev�t.

A k�vetkez� �vtizedeket, dinamikus fejl�d�s, �s egyre nagyobb henger�rtartalm� motorok gy�rt�sa jellemezte. 1967-ben mutatt�k be, a vil�gszerte sikeres T500-as k�t�tem� k�thengerest, melyet t�bb mint t�z �vig gy�rtottak n�h�ny apr�bb v�ltoztat�ssal. A Suzuki els� igazi nagy superbike-ja, az 1971—ben bemutatott v�zh�t�ses GT750-es volt, mely 67 l�er�s motorj�val 185 km/�r�ig tudott gyorsulni. Igazi �tt�r�st a 1978-ban bemutatott GS1000-es jelentett, mely teljes�tm�nyben, �s kezelhet�s�gben minden kateg�riat�rsat maga m�g� utas�tott. A GS siker�n felbuzdulva, egy eg�sz modellcsal�dot dobtak piacra, melyet k�s�bb a GSX t�pusjelz�sre cser�ltek.

a verhetetlen 750-es GSX-R

A gyorsan terjeszked� gy�r, m�r a 60-as �vekt�l indult fontosabb versenyeken, hogy ezzel is n�pszer�s�tse modelljeit. Sz�mtalan TT futam, �s Superbike vil�gbajnoks�gi gy�zelem alapozta meg a m�rka sportos h�rnev�t, melyet kit�n�en kamatoztattak az elad�sokban. 1985-ben mutatt�k be az els� jap�n versenyreplik�t, a legend�s GSX-R750-est, melyet a maxim�lis teljes�tm�ny �s minim�lis s�ly jellemzett. Motorja egy 16 szelepes, n�gyhengeres, olajh�t�ses er�forr�s volt, melynek szelepfedele k�nny� magn�ziumb�l k�sz�lt, �s 10 500 fordulat mellett 100 l�er�s volt. Mindezekhez egy hihetetlen�l merev aluv�z, �s prec�z fut�m� p�rosult. A v�geredm�ny: a GSX-R-nek nem volt ellenfele.

a leg leg leg: Hayabusa

A kilencvenes �veket m�r �gy kezdte a jap�n gy�r, hogy szinte nem volt olyan szegmens, amelyben ne k�pviseltettette volna mag�t. Elad�si statisztik�i vil�gszerte t�retlen�lt emelkedtek, k�sz�nhet�en kedvez� �r/�rt�k gazdas�gpolitik�j�nak, �s legend�s min�s�g�nek (az agressz�v exporttev�kenys�get m�r ne is eml�ts�k). Napjainkban az aut�-, �s egy�b g�pgy�rt�s mellett, t�bb mint 8 motorcsal�dot k�sz�t, amely nem kevesebb, mint 60 t�pust jelent. A motorok k�z�s jellemz�je, a tankon tal�lhat� feliraton t�l, a megb�zhat�s�g �s a cs�cstechnika, mely vil�gszerte rengeteg motorosnak �g�ret a gondtalan sz�guldoz�sra.
                                                    

                                 
A Suzuki Motor Corporation t�rt�nete -ma m�r nehezen hihet� m�don- egy sz�v�g�ppel kezd�d�tt.

A c�galap�t� Michio Suzuki 1887. febru�r 10-�n sz�letett Hamamatsuban, egy tengerparti v�rosk�ban. Az ambici�zus Michio Suzuki 1909-ben, 22 �vesen konstru�lta els� term�k�t, egy ped�l-hajt�s� sz�v�g�pet, �s �rulni kezdte a term�ket.

Michino Suzuki San

Power Free 800

Diamond Free 800

Colleda 250 TT

Colleda 250 TT

T 500 Titan

GSX 1100 Katana

K5 GSX R 1000

1985 1986 1987 1988 1989 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2005 2006