H�skor

ABC 1919

Granville Bradshaw m�rn�k 1910-ben l�pett be az All British (engine) Companyba (ABC). Els� motorker�kp�rj�t 1913-ban tervezte meg melyet hosszir�nyban elhelyezett bokszermotor hajtott. A sorozatgy�rt�sra a h�bor� miatt nem ker�lt sor, de 1918-ban a c�g �jra motorker�kp�r gy�rt�s�t t�zte ki c�lj�ul. Bradshaw 10 nap alatt (!) tervezte meg j�rm�v�t. Korabeli feljegyz�sek szerint �jjel-nappal rajzolt, sz�molt. A f�rads�g lek�zd�s�re hideg v�zzel teli k�dba �lt �s ott dolgozott tov�bb. A k�pen l�that� t�pus 398 ccm-es, 8 l�er�s bokszermotor hajtotta. Legnagyobb sebess�ge 85 km/h volt.

AJS 1923

Az angliai Wednesfield v�rosban m�k�d� vas�rugy�r tulajdonosainak 1897-ben jutott esz�be hogy motorker�kp�r gy�rt�sba kezdjenek. El�sz�r amerikai er�forr�st alkalmaztak, k�s�bb saj�t motorokat �p�tettek be. Az 1923-ban k�sz�lt modell egyhengeres, 350-es, 20 l�er�s. Sebess�ge 113 km/h volt.

BROUGH SUPERIOR 1930

Az els� Brough motorker�kp�rt William E. Brough k�sz�tette 1902-ben. Ezt a m�rk�t annak idej�n a motorker�kp�rok Rolls Royce-ak�nt emlegett�k. Neves �js�g�r�k elk�pedve tapasztalt�k, hogy a gy�rban egyes szerel�si f�zisokat a munk�sok feh�r keszty�ben v�geznek a precizit�s miatt. Nagy henger�rtartalm� g�peiket �gy hirdett�k, hogy garant�lj�k a 100 m�rf�ldes sebess�get. 1937-ben Eric Fernihoug t�bbsz�r�s gyorsas�gi vil�grekorder haz�nkban a gy�ni betonon egy ilyen g�ppel pr�b�lta saj�t rekordj�t megd�nteni, amikor kb. 270 km/h sebess�ggel az �rokba sodr�dott �s �let�t vesztette. A k�pen l�that� motorker�kp�r 1930-ban k�sz�lt sz�riag�p 980 ccm, 45 l�er�s, �s 160 km/h sebess�gre k�pes.