A magyar h�skor

	�sszecsukhat� motorker�kp�r

Az els� vil�gh�bor� ut�n nemcsak az aut�s, de a motoros �let is nehezen �ledt �jj�. Csak�gy, mint az aut�k eset�ben, a francia, olasz stb. hadsereg levetett g�ncei r�v�n �ledt fel a motorker�kp�roz�s. Kiv�nhedt Triumph-ok, AJS-ek �rasztott�k el az orsz�got.

Majl�th Mih�ly-hoz k�thet� az AJS hazai megismertet�se mellett a Harley-Davidson k�pviselet megfelel� keretekbe helyez�se is. T�bbek k�z�tt a hadsereg �s a csend�rs�g is el�szeretettel v�s�rolt a robusztus szerkezet�, m�r f�lelmes megjelen�s� �s hang� motorb�l. A korabeli mond�s szerint el�g volt, ha a csend�rmotor hangja hallatszott egy kocsmai vereked�s k�zepette �s az egym�st �tlegel�k m�ris sz�trebbentek.

Kistarcs�n gy�rtott�k a Nova motorokat

A lelkes fabrik�l�k is hozz�j�rultak a magyar motor�llom�ny n�vel�s�hez. Az els� vil�gh�bor�ban l�tes�tett katonai aut�jav�t� m�hely hely�n l�trehozott Unitas Automobilipari Kft a n�met DKW mint�j�ra alkotott seg�dmotoros ker�kp�rja, majd m�sok hasonl� kisipari alkot�sai nyitott�k a sort.
Az els� komolyabb pr�b�lkoz�s 1923-ra dat�lhat�, amikor a k�t M�ray-Horv�th fiv�r, L�r�nd �s Endre megalap�totta a M�ray Motorker�kp�rgy�rat egy V�rosmajor utcai pinc�ben. A kis v�llalkoz�s angol st�lus jegy�ben fogant motorjai megnyert�k a sportemberek tetsz�s�t, s�t m�g a Magyar �ltal�nos Hitelbank is bel�pett a k�pbe. A bank k�zvet�t�se r�v�n a kis m�helyt �tvette a Magyar Ac�l�rugy�r, �s ett�l kezdve nagyobb l�pt�kben k�sz�lhettek a hazai tervez�s� v�zzal �s angol er�forr�ssal, v�lt�val felszerelt M�ray motorok. Persze miel�tt teljesen elsz�lln�nk a hazai motorker�kp�r-gy�rt�s nagyszer�s�g�t�l, �rdemes az ar�nyokat is figyelembe venni.

	Zs�t�r Bertalan idom�tja a 250 k�bcentis M�ray-t

1927-ben, amikor a hazai motoros �let �ppen a zenitj�n tartott, 476 M�ray motor volt forgalomban. A listavezet� Puch 710 motorj�val �rz�kelteti a k�l�nbs�get. A Magyar Ac�l�rugy�r nem volt egy napon eml�thet� a komoly gy�rakkal. A k�z�p-eur�pai l�pt�kkel is hatalmas Weiss Manfr�d iparv�llalat is k�sz�l�d�tt motorker�kp�rok gy�rt�s�ra. Azonban a k�s�rletek v�g�n �sszesen 6 db, 250 k�bcentim�teres motorral szerelt protot�pus k�sz�lt Csepelen.

Sokkal nagyobb fant�zi�t l�ttak a francia ihlet�s� 100-125 k�bcentim�teres kismotorokban. A Csepel100 1931-ben jelent meg, �s hamarosan elterjedt az eg�sz orsz�gban. Ehhez egy hallatlanul j�l ki�p�tett keresked�h�l�zat sz�ks�geltetett. A WM, amely mez�gazdas�gi felszerel�sekkel is foglalkozott, egyszer�en hozz�csapta a ker�kp�rok, t�zhelyek mell� kismotorj�t is.

Az els� Sv�bhegyi verseny startja 1920-b�l

Nem esett sz� m�g a versenyekr�l, pedig ez adja a motoroz�s sava-bors�t. A szervezett esem�nyek k�z�tt els� helyen felt�tlen�l a Sv�bhegyi versenyt kell megeml�teni. 1920-1930. k�z�tt rendezt�k meg a Kir�lyi Magyar Automobil Club hegyiverseny�t a Sv�bhegyen, amelyen a motorosok is sz�p sz�mmal k�pviseltett�k magukat. Egy id� ut�n nemzetk�zi h�r�v� n�tte ki mag�t a rendezv�ny. Ezen k�v�l angol mint�ra 1924-t�l n�h�ny �vig Magyarorsz�gon is voltak Tourist Trophy futamok, ahol szint�n a gyorsas�gon volt a legf�bb hangs�ly. Emellett persze a '20-as �vek k�zep�t�l sorban alakultak a vid�ki egyes�letek, amelyek tagjai kereszt�l-kasul t�r�zt�k az orsz�got - motoron. Ezekre a t�megmegmozdul�sokra elj�ttek a h�tk�znapi motorosok is, nemritk�n papa-mama-gyerekek �s �lvezt�k a j� leveg�t �s egym�s t�rsas�g�t.

A gazdas�gi v�ls�g, csak�gy, mint az automobilok eset�ben, a motorokn�l is v�get vetett a r�vid�let� vir�gkornak.