Az ember a g�p m�g�tt Peder Andersen Fisker volt, aki 1905 k�r�l megalap�totta a "P. A. Fisker, Electric Factory" gy�rat. A c�g f� profilja 1/32-3 l�er� k�z�tti elektromotorok gy�rt�sa volt. N�h�ny h�nap eltelt�vel a gy�r egyik els� embere, H. M. Nielsen t�rsult f�n�k�vel, �s egy �j c�get alap�tottak Fisker-&-Nielsen n�ven.

P. A. Fisker-t m�g egy�ltal�n nem �rdekelt�k a motorker�kp�rok, mikor az Els� Vil�gh�bor� idej�n �gy tal�lta, hogy ki kellene b�v�tenie a c�g profilj�t. Ennek eredm�nyek�nt beindult a porsz�v�k gy�rt�sa. Csak nem sokkal ezut�n kezdte Fisker tanulm�nyozni a motorker�kp�rokat, �s k�t dologra j�tt r�: 1. Egy motorker�kp�rnak mindenk�pp n�gyhengeresnek kell lennie, 2. Mindenk�pp kard�nhajt�s�nak kel lennie.

A gy�r leg�jabb term�k�hez modellnek a belga FN motorker�kp�rt haszn�lt�k, amelyet 1903-�ta n�gyhengeres motorblokkal gy�rtottak. Fisker �s Nielsen 1919 �s 1928 k�z�tt �sszesen 1.300 darabot adott el a Nimbus legels� modellj�b�l, amely a a "Stovepipe" (k�lyhacs�) becenevet kapta.

1932-ben P. A. Fisker fi�val, Anders Fisker-rel kar�ltve megtervezett egy �j, n�gyhengeres motorker�kp�rt. Ez volt az a Nimbus, melynek sorozatgy�rt�s�t 1934-ben kezdt�k meg, �s amelyet eg�sz apr� v�ltoztat�sokkal folyamatosan gy�rtottak eg�szen 1960-ig Sport, Luxus, Standard, Special, valamint Military kivitelben is.

Sok szempontb�l nagyon konzervat�v volt a gy�r. P�ld�ul az �j modell �let�nek els� �veiben mind�ssze egyetlen sz�nben volt kaphat�. Ahogy maga P. A. Fisker gyakran lesz�gezte: "Az emberek olyan sz�n� Nimbust vesznek, amilyen nekik tetszik - mindaddig, am�g az a sz�n a fekete!"

1919 �s 1960 k�z�tt 14.000 Nimbus motorker�kp�rt gy�rtottak, teh�t t�bb mint f�l �vsz�zadon kereszt�l a Nimbus a d�n utcak�phez tartozott. A Nimbus motorker�kp�rok izgalmas, soros n�gyhengeres g�pek voltak, kem�ny munk�ra gy�rtott�k �ket, ez�rt azt�n az els� modelleket 1934-ben a d�n katonas�g, rend�rs�g �s a posta v�s�rolta meg, �s mindv�gig ragaszkodtak is ehhez a t�pushoz.
Az �zleti tervek k�z�tt olyan orsz�gok megc�lz�sa is szerepelt, mint p�ld�ul K�na �s Argent�na. Ennek eredm�nyek�nt 1937-ben a k�nai hadsereg h�rom darab Nimbust v�s�rolt

Az egyszer� fel�p�t�s�, laposvasb�l �sszeszegecselt v�zban r�vidl�ket� teleszk�pvilla helyezkedett el, amelynek rug�ja fel�rt eg�szen a lemezb�l sajtolt korm�nyig, ami egyben a fels� villaholdat is helyettes�tette. A g�zmarkolat majdnem a korm�ny k�zep�ig �rt. Mivel az els� modell nagy sikereket k�nyvelt el, nem sokkal bemutat�sa ut�n szem�ly- vagy tehersz�ll�t�sra alkalmas oldalkocsikat is k�n�ltak hozz�.

A Nimbus n�gyhengeres, 750 ccm-es, soros motorblokkja fel�l szelepelt vez�rl�s�. V�lt�ja h�romsebess�ges, sz�raz kuplungos, �s ahogy sz�l�atyja kigondolta, kard�ntengely hajtja a h�ts� kereket. A motor teljes�tm�nye 4500/perc fordulaton 22 LE volt, de a gy�ri utas�t�s szerint a motor nem b�rta tart�san teljes�tm�nye marad�ktalan kihaszn�l�s�t, ez�rt a javasolt utaz�sebess�g 90 km/h volt, pedig a v�gsebess�get 120 km/h-ban �llap�tott�k meg. M�g ez al�l is kiv�tel volt a d�n post�n�l rendszeres�tett oldalkocsis Nimbus, melynek el��rt sebess�ge 40 km/h volt, amit a hengerek gyenge h�t�s�vel magyar�ztak.

R�zsa Gy�rgy motoros szak�r�nk 1965-ben ezt �rta a m�rk�r�l: "Akinek nem a sz�guld�shoz kell a motorker�kp�r, annak m�g ma is kellemes sz�rakoz�st jelenthet a motoroz�s a Nimbuson, amelyen olyan az �l�s, mint egy klubfotel, a motor duruzsol�sa j�l esik a f�lnek, a gyorsul�s a legalacsonyabb fordulatsz�mb�l olyan egyenletes, hogy szinte feleslegesnek t�nik a sebess�gv�lt�. Ezek mind a Nimbus jav�ra �rand�k. A Nimbust olyan emberek konstru�lt�k, akik maguk is sz�vesen motoroztak - csal�dostul- a szabadban, mik�zben el-elgy�ny�rk�dtek a t�j sz�ps�g�ben."

Azt hiszem, ezt az �rz�st sok mai veter�nos is sz�vesen kipr�b�ln� a Nimbus nyerg�ben, hiszen a Nimbusnak a mai napig nimbusza van. Legal�bbis D�ni�ban.