Vespa t�rt�net
.

A Vespa sz�let�se 1946-ra ny�lik vissza, akkor ker�lt ki az els� "dar�zs" a Piaggio c�g gy�r�b�l. A t�rt�net azonban kor�bban �s eg�szen m�shogy kezd�d�tt.

Az 1884-ben Rinaldo Piaggio �ltal alap�tott Piaggio v�llalat kezdetben luxus tengerj�r� haj�k kabinj�nak berendez�seihez sz�ll�tott els� oszt�ly� faanyagot. A sz�zad v�g�n m�r a vas�ti kerekek k�sz�t�s�vel, majd az els� vil�gh�bor� alatt tengeralattj�r� felder�t�s�re �s megsemmis�t�s�re alkalmas motoros haj�k, k�s�bb pedig rep�l�g�pmotorok �s helikopter propellerek gy�rt�s�val b�v�lt a c�g tev�kenys�gi k�re. Az els� vil�gh�bor� �vtizedekre meghat�roz� v�ltoz�st hozott a v�llalat �let�be: rep�l�g�peket �s hidropl�nokat kezdett gy�rtani. A genovai �zem mellett 1917-ben Pis�ban, n�gy �vvel k�s�bb pedig Ponteder�ban nyitottak gy�rat.

A m�sodik vil�gh�bor�ban nagy vesztes�g �rte a Piaggio v�llalatot, a pisai �s pontederai rep�l��zemeket ugyanis a sz�vets�gesek szinte a f�lddel tett�k egyenl�v�. Az alap�t� tag fi�nak, Enrico Piaggionak volt a feladata ezeknek az �zemeknek a helyre�ll�t�sa. �tlete nyom�n, amely a gazdas�gi helyzetet �s a t�rsadalmi szempontokat vette figyelembe, megalkott�k az olcs� t�megcikknek sz�nt Vesp�t. A k�nny� �s gyors mozg�st biztos�t� k�zleked�si eszk�z gy�rt�sa a lehet� legjobbkor kezd�d�tt, hiszen a j�rm��llom�ny a h�bor� sor�n szinte teljes eg�sz�ben odaveszett.

A biellai gy�rban Renzo Spolti tervezett 1943-1944 k�z�tt egy motort (MP 5-k�nt ismert), amelyet furcsa alakja miatt a dolgoz�k Paperino-nak (g�n�r) neveztek el, Enrico Piaggionak azonban nem nyerte el a tetsz�s�t. Enrico ez�rt 1945-ben megb�zta Corradino D'Ascanio m�rn�k�t (aki 1934-t�l volt a gy�rn�l, �s az � tervei alapj�n k�sz�lt el az els� modern helikopter is), hogy tervezze �jra a k�tkerek�t.Mivel D'Ascanio nem szerette a motorokat, k�nyelmetlennek �s alaktalannak tartotta azokat, amelyeken neh�z kereket cser�lni, r�ad�sul gyakran bepiszkolj�k az emberek ruh�it. A m�rn�k hasznos�totta a l�gi j�rm�vek tervez�se ter�n szerzett tapasztalatait, �s egy olyan robog�t tervezett, amelynek karossz�ri�ja �s korm�nya a rep�l�g�pek�re eml�keztetett: a 98 cm3-es robog�n a sebess�gv�lt� kar a korm�nyra ker�lt, a motor pedig a h�ts� ker�khez, a robog� elej�re nem teleszk�pvill�t tervezett, hanem a rep�l�g�pgy�rt�sban haszn�latos leveg�karos korm�nyoszlopot, amely megk�nny�tette a ker�kcser�t, a karossz�ria pedig megv�dte a vezet�t a piszokt�l. A vezet�si poz�ci�t �gy tervezte meg, hogy k�nyelmesen �s biztons�gosan �lj�n a sof�r.

Egy �v m�lva, 1946 �prilis�ban 15 darab, Vespa (dar�zs) n�vre keresztelt p�ld�ny g�rd�lt ki a Piaggio pontederai �zem�b�l. A nevet Enric�t�l kapta, akit az els� robog� egy dar�zsra eml�keztetett. Amikor bemutatt�k, az emberek t�bbs�ge k�v�ncsian, �s �rdekl�dve fogadta, b�r szkeptikusak is voltak j� n�h�nyan, akik nem hittek a robog� j�v�j�ben. A Vespa azonban nem v�rt sikert aratott. Az �rt�kes�t�st a Lancia kereskedelmi l�nc�n kereszt�l kezdt�k meg, �s a 60 km/h sebess�gre is k�pes robog�b�l 2484 darabot adtak el.

Sikere �ri�si volt, �s miut�n az els� �vben legy�rtott 2000 darab kev�snek bizonyult, a nagyar�ny� kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig m�r 60 ezret k�sz�tettek bel�le.
A m�sodik vil�gh�bor� ut�n �jra talpra �ll� Olaszorsz�got a Vesp�val motoriz�lt�k, �s a Piaggio l�tta el robog�val az eg�sz orsz�got. Az els� t�z �vben egymilli� Vesp�t gy�rtottak (1956-ban �nnepelt�k az egy milliomodik darabot), amely az �tvenes �vek k�zep�re m�r vil�gszerte az egyik legkelend�bb k�zleked�si eszk�zz� v�lt, �s t�bb orsz�gban, mint p�ld�ul N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban, Nagy-Britanni�ban, Belgiumban, Braz�li�ban, Indon�zi�ban �s Indi�ban is gy�rtott�k.

A vil�gon az olasz st�lus �s elegancia egyik szimb�luma lett k�l�nlegesen nagy m�rt�k� elterjedts�g�nek is k�sz�nhet�en, amelyet a m�ra a 16 milli�t meghalad� legy�rtott p�ld�nysz�m is bizony�t.

Sikert�rt�net

A k�lf�ldi piacok is �rdekl�dve figyelt�k a robog� megsz�let�s�t, a k�z�ns�g �s a sajt� is kifejezte csod�lat�t. A The Times �gy �rt r�la, mint a "r�mai harci szek�r �ta nem l�tott eredeti olasz term�k". Enrico Piaggio a k�lf�ldi elad�sokat vil�gszerte kialak�tott szervizh�l�zattal is seg�tette, 1953-ra m�r t�bb mint 10.000 Piaggio szerviz�llom�s volt a vil�gon, Amerik�t �s �zsi�t is bele�rtve. Figyelme a Vespa Klubok alap�t�s�ra �s elterjed�s�re is kiterjedt: az 1949-ben alakult olasz klubot 1952-ben az eur�pai k�vette, a tagok l�tsz�ma vil�gszinten meghaladta az 50.000-t, egy �vre r� pedig az olaszorsz�gi klubok m�g enn�l is t�bb tagot sz�ml�ltak.

Rendk�v�li k�lf�ldi siker�t jellemzi, hogy az USA-ban miut�n 15 �v ut�n visszat�rt a piacra, - ahonnan egy 1985-�s k�t�tem� motorok k�rosanyag-kibocs�t�s�ra vonatkoz� �j t�rv�ny miatt ker�lt ki, - r�gt�n akkora sikert aratott, hogy 20%-os piaci r�szt szak�tott ki mag�nak. A Vespa azonban nem csak egy kereskedelmi jelens�g volt, hanem egyben a robog� szinonim�ja is lett, �s a k�lf�ldi sajt�ban Olaszorsz�g a Vespa haz�jak�nt szerepelt. N�pszer�s�g�ben nagy szerepet j�tszhatott az is, hogy nem hasonl�tott a nagy, robosztus, zajos �s k�nyelmetlen motorokhoz, hiszen m�r els� r�n�z�sre eleganci�t sug�rzott.

A Vespa siker�t az is jelzi, hogy dalok, irodalmi m�vek, rekl�mok �s filmek �r�k�tik meg vil�gszerte 1946-os bemutatkoz�sa �ta. Az �tvenes �vekben, amikor is mintegy 150 filmben t�nt fel, szinte nem k�sz�lt film n�lk�le. Audrey Hepburn �s Gregory Peck tal�n legeml�kezetesebb robog�z�s�t a R�mai Vak�ci� c�m� filmben sokan m�sok k�vett�k, mint p�ld�ul Marcello Mastroianni az �des �let-ben. John Steinbeck The Short Reign Of Pippin IV (IV. Pippin r�vid uralkod�sa, 1957) c. k�nyv�nek a bor�t�j�n szerepelt, valamint t�bbek k�z�tt John Wayne-t, Natalie Woodot, Jean Paul Belmonot, Ursula Andresst, Henry Fondat, Stinget, Geraldine Chaplint, Antonio Banderast, Matt Damont fot�zt�k rendszeresen robog�z�s k�zben. Szerepelt p�ld�ul Coca-Cola, IBM, American Express, Lexus �s Samsonite rekl�m