1934-ben �p�tett�k meg azt a BMW motorker�kp�rt, amely - annak ellen�re, hogy sokan a valaha gy�rtott egyik legszebb motornak tartj�k - nem ker�lhetett sorozatgy�rt�sba, �gy �r�kre protot�pus maradt. Az Alfred B�ning �ltal tervezett j�rm� eredetileg az�rt k�sz�lt, hogy a BMW design �s technol�giai teljes�tm�ny�t demonstr�lja. A BMW R7 z�rt karossz�ri�ja, pr�selt ac�l h�djai, valamint a motorgy�rt�sban el�sz�r alkalmazott teleszk�pos els� vill�ja rendk�v�l innovat�vnak sz�m�tottak a maguk kor�ban. A motor hetven �ve pihent egy l�d�ban, mikor 2005-ben megtal�lt�k �s megkezdt�k restaur�l�s�t. 

Az 1930-as �vek art deco st�lusir�nyzata az R 7 designj�ra is r�nyomta b�lyeg�t. Szesz�lyesen kanyarg� �vek, csillog� kr�m- �s matt ac�l fel�letek, letisztult vonalak alkotj�k a motor harmonikus k�ls� megjelen�s�t. Az R 7 meglep� jelens�g volt a maga idej�ben, mivel azokban az �vekben a motorok nagyon hasonl�tottak "purit�n" el�deikre, a ker�kp�rokra. B�ning az ehhez kapcsol�d� el��t�leteket szerette volna legy�zni: a nagy orm�tlan tankot a karossz�ri�ba, az olajnyom�sm�r�t �s a k�zi sebess�gv�lt�t pedig egy kr�m takar�lemez al� rejtette. A k�zi tengelykapcsol� akkoriban n�pszer� megold�snak sz�m�tott, viszont ilyen eleg�ns m�don - az aut�k�hoz hasonl� m�szerrel - ezel�tt egy gy�rt� sem pr�b�lkozott. A motoros egy rug�val ell�tott �l�sen �lt, amelyet felhajtva f�rhetett hozz� az elektronik�hoz. A blokk, az als� takar�lemezek �s a kipufog� vizu�lisan tiszta fel�letet alkot, amely a h�ts� tengelyben v�gz�dik. Ez az alkatr�sz t�k�letes egys�get alkot a s�rv�d�vel �s a kipufog�v�ggel, amely j� p�ld�ja a funkcionalit�s �s a forma harm�ni�j�nak. M�g a h�ts� l�mp�kat is szoborszer�en form�lt�k meg �s egy "Stop" felirat� grav�roz�s is tal�lhat� rajtuk.
A motor form�ja �s a blokk karcs� �nt�se r�v�n a tervez� �thelyezhette a kipufog� cs�rendszer�t az alv�z alj�ra. Ezt a megold�st sz�mos mai modelln�l is megfigyelhetj�k. A Leonhard Ischinger �ltal alkotott 800 k�bcentim�teres M205/1 jelz�s� blokk is mer�ben elt�rt a kora BMW er�forr�sait�l �s sz�mos �jdons�got vonultatott fel, ekkor jelent meg p�ld�ul el�sz�r az egy darabban kov�csolt forgatty�stengely is. A henger �s a hengerfej szokatlan m�don egy egys�get alkot, sz�ks�gtelenn� t�ve a hengerfej-t�m�t�st, ami ebben az id�ben a motorok gyenge pontja volt. A vez�rm�tengely a forgatty�h�z alatt tal�lhat�, ami a szelepek elhelyez�s�re jobb poz�ci�t tett lehet�v�. Ezek az �j�t�sok a f�lg�mbalak� gy�jt�kamr�val egy�tt jelent�s teljes�tm�nybeli el�nyt szavatoltak a BMW sz�m�ra, a kor t�bbi motorj�val szemben. Ezek k�z�l az innov�ci�k k�z�l n�h�ny csak az 1960-as �vek v�g�n ker�lt be a sz�riamodellekbe a BMW /5 -�s sorozat r�v�n.

Az R 7 remek motor volt, el��ll�t�sa azonban neh�z �s k�lts�ges, �gy v�g�l nem ker�lhetett sz�riagy�rt�sba. Ennek ellen�re a g�p design elemei k�z�l n�h�ny tov�bb �lt a k�s�bbi R 17 �s R 5 t�pus� motorker�kp�rokon. A protot�pus nem csak egy statikus tanulm�ny volt, hanem az utakon is tesztelt�k. A h�bor� k�zeledt�vel a BMW fejleszt�si ir�nya azonban megv�ltozott, �s a motor - miut�n n�h�ny �j�t�s�t felhaszn�lt�k - �vtizedekre egy doboz m�ly�re ker�lt.

A m�ltatlanul elfeledett g�p eg�szen 2005 j�nius�ig pihent egy rakt�rban, �m ekkor a dobozt felnyitva, megtal�lt�k a 70%-osan elk�sz�lt, �m nagyon rossz �llapotban l�v� R 7-et. Sok alkatr�sz megrong�l�dott vagy elrozsd�sodott, �m a BMW Mobile Tradition (ma BMW Classic) csapata hossz�, f�rads�gos munk�val elv�gezte a g�pcsoda teljes fel�j�t�s�t.

A projektben sz�mos k�l�nb�z� specialista �s BMW m�hely vett r�szt, k�zt�k Hans Keckeisen, aki a karossz�ri�n dolgozott, valamint a boxer-specialista Armin Frey, aki pedig a felbecs�lhetetlen �rt�k� blokk helyre�ll�t�s�t v�gezte. A restaur�torok feladat�t jelent�sen megk�nny�tette, hogy a BMW arch�vum�ban megtal�lt�k a motor eredeti tervrajzait. A blokk nagyon elrozsd�sodott �s sz�mos sz�ks�ges alkatr�szt is k�l�nb�z� forr�sokb�l tudtak csak beszerezni, amelyek k�z�l n�h�nyat k�s�bbi modellekb�l szereltek �t, az egyedi darabokat pedig Frey m�hely�ben �ll�tott�k el�. A n�gysebess�ges v�lt�t �s az elektromos rendszert teljesen �jra kellett �p�teni, amihez a BMW anyagi seg�ts�get, illetve alkatr�szeket is biztos�tott. A vasmunka n�h�ny esetben borzaszt�an neh�z volt. Az egyedi s�rv�d�k nagyon rossz �llapotban voltak �s a helyre�ll�t�suk sok id�t vett ig�nybe, de Hans Keckeisen �s csapata szenved�lyesen dolgozott azon, hogy ezt az egyed�l�ll� motorcsod�t olyan �llapotba hozz�k, ahogy Alfred B�ning az 1930-as �vek k�zep�n kitolta a m�ncheni gy�rb�l.

A megtal�lt �s �jra�p�tett alkatr�szekkel fel�j�tott, �jraf�nyezett karossz�ri�j�val az R 7 v�gre ism�t r�gi f�ny�ben ragyog. A protot�pus nem csup�n egy ki�ll�t�si t�rgy lesz a BMW M�zeumban, hanem sz�mos klasszikus motoros esem�nyen felvonul majd vil�gszerte, p�ld�ul a BMW Motorrad Days-en, Garmisch-Partenkirchenben, id�n j�liusban.

Az art deco korszak ugyan v�get �rt, de az ut�kor sz�m�ra hagyott n�h�ny csod�s �p�t�szeti �s ipari m�eml�ket. Az R 7 ezek k�z�l minden k�ts�get kiz�r�an egy ilyen kiemelked� darab.