Ha már ekkora, mehetne gázolajjal is. Hányszor jegyeztük meg borízű hangon egy-egy nagy nyomatékú cirkálóra nézve! És hányszor gondoltak a világ motoros tervezőmérnökei arra, hogy a járműgyártást egykoron forradalmasító dízelmotort kétkerekűbe tegyék bele. Törekvések voltak és vannak erre: míg az amerikai HDT megalkotói inkább katonásra meg sportosra veszik a figurát, addig Rudolph Diesel honfitársai, egy kis bajor gyártó elkészítette és piacra visz gázolajas cirkálóját, a Neandert.

Klikk.

Dízeles blokk motorkerékpárba szerelésére persze sokszor volt próbálkozás. A németek ezúttal azonban bizton állítják, hogy ráleltek a megfelelő megoldás- ra: az övék nem "adoptált", benzinesből átalakított erőforrás, nem is dízelautóból kihalászott hajtómű: teljesen új tervezés. A cél olyan gázolajas motor tető alá hozása volt, amely kifejezetten motorkerékpárba építhető és csak ott állja meg a helyét. Íme az eredmény.

A kívánatos teljesítmény elérése nem jelentett nagy problémát, nem úgy a dízelmotor förtelmes rezgése. A vibráció problémáját a germán írástudók páros lábbal ugrották át: ellenforgásos, dupla tengelyt építettek az erőforrásba. Gyakor- latilag a második tengely kiegyensúlyozza a főtengely által keltett rezgéseket. Mindkettő egy-egy hajtókarral kapcsolódik a dugattyúhoz, így a Neandernek van két dugattyúja, két tengelye és négy hajtókarja.

Elvi és műszaki síkon a kiegyensúlyozás tökéletes, így a dízelmotor első számú rákfenéjétől sikerült megszabadulni. Persze a blokk dolgozik, munkája érezhető és hallható, de a rezgések nem zavaróbbak, mint már cirkálók esetében. Főleg, hogy olyan szívről van szó, amitől mégsem olyan forgást várunk, mint egy GP-motortól..

Nagyon érdekesek a teljesítményre vonatkozó adatok. Az 1.340 köbcentis (furat x löket: 105x77,6 mm!) kéthengeresből kereken 100 LE bukkan elő 4.200 percen- kénti fordulat mellett, nem szólva a bődületes, 200 Nm-es nyomatékról már 2.600-on. A súlyában a piacon fellelhető cruiserek közé simán beillő, 295 kilót nyomó Neander így 200 km/óra feletti sebességet képes elérni.

Nem hiányozhat az egészből a sportos klisé: a német úttörő hatsebességes váltóját egy superbike gép is megirigyelhetné. Az etetés közös nyomócsöves (common rail) rendszerrel történik, a motor elé egy kis turbókompresszort szereltek, míg hátul egy célszűrő az, amely az ártalmas gázok nagy részét nem engedi távozni. A hűtés levegővel és olajjal történik, az erőáttételt fogasszíjra bízták a tervezők.

A Neander nagy furcsasága tehát a blokkja, de éppenséggel a futóműve is megér egy misét. Aki szereti az impozáns, hatásos motorokat, annak biztosan nagyon tetszik. Súlya ugye teljesen normális, három mázsa körüli, a beállításairól ez már korántsem mondható el: a Combino villamosok korrepetálásra járhatnának az 1.920 mm-es tengelytávval megáldott Neanderhez. Az első villára a szédületes, 56 fokos dőlésszög hívja föl a figyelmet, no meg a négy darab (oldalanként kettő-kettő) villaszár, amire Dennis Hopper is csak hümmentene egyet. Hatás- keltésből jeles, bár a képeken biztosan nem az évtized legagilisebb motorját látjuk.

Tessék, négy év elszánt fejlesztőmunkájának eredménye. 2006-ban a tervek szerint hatvan darabot gyártanak le belőle, egytől egyig emberi kéz munkájá- val. Ezeket a motorokat a megrendelők kívánalmai szerint akár egyénre is szabják. A prototípussal nagy valószínűséggel találkozhatunk az őszi kölni nemzetközi szalonon.