Yamaha 900 TDM

Csak a tekintély és a kényelem miatt ilyen nagy. De meglepően kezes

Leginkább a Honda Varaderóhoz, meg a Suzuki V-Stromhoz lehetne hasonlítani, de a TDM azért azoknál könnyebb és kezesebb. Emberi méretű. Eleve csak 900-as, és már így is nagyobb, mint amekkorának szánták megjelenésekor, bő tíz évvel ezelőtt, hiszen a széria 850-esként kezdte. Akkor még volt TRX is a TDM mellett, aztán a sportgép elkopott mellőle, maradt a TDM önmagában, mára módosított vázzal, nagyobb motorral.

Sokáig úgy tűnt, a hetvenes évekig szinte kötelező kéthengeres motorépítés trend, a sorkettő utolsó mohikánja marad a TDM, mivel az elmúlt két évtizedben a V2-esek szinte kisöpörték a nagy soros kéthengereseket, de fel-fel bukkan egy sorkettes konstrukció.

Egyike azon kevés sorketteseknek, amelyek átvészelték az elmúlt bő évtizedet

Ránézve ijesztő, ráülve otthonos. Hogy a kellő lüktetés meglegyen (nyilván van ennek műszaki oka is), a TDM-ben a dugattyúk nem egyszerre, meg nem is felváltva mozognak föl és le, hanem a főtengelyt 270 fokban ékelték el. Tehát az alapjárata izgalmasan sántikál, bár azért messze nem egy Harley.

Balra az oldalági ős, a TRX850, jobbra a hamvas TDM900

A motor látványa impozáns, mi több, lehengerlő. Pláne ebben a 2007-es fehér-fekete kombinációban. Mint valami amerikai milliomoson a nyárias zakó, úgy feszül rajta a világos burkolat. Az orrában a fekete betét viszont kifejezetten barátságos. A TDM tankja hatalmas, 20 literes, ráadásul az egész motor hosszú is, és a plexi tovább növeli a magasságát. Behatárolni elég nehéz, mert a tipikus túraenduróknál kecsesebb, de a hagyományos túramotoroknál azért sokkal-sokkal terjengősebb. Meg aztán rugóútja is van rendesen, közel a kétszerese a túramotorokénak.

Elképesztően feldobja a TDM-et az új színkombináció. A plexi viszont nem sokat ér a magas motorosoknak

Égőék úgy adták át: Csiki, ez nagyon jó motor, bármihez viszonyítva. Aztán később más motorosokról is kiderült, akikkel beszéltem róla, hogy mindnek van, vagy volt ismerőse, aki imádta.  Nehéz dolgom lesz, ha elfogulatlan cikket akarok írni egy ilyen általános kedvencről.

Ezer kofferrel lehet pakolni

A TDM tényleg komolyan meglepett. Ráültem, és a hatalmas állatról simán leért a lábam, ráadásul talppal. Az ülés magas, de elég keskeny, ezért ment ilyen könnyen a dolog. Később kiderült, hogy emiatt hosszú távon a vezetőnek nem igazán kényelmes a nyereg – itt az utas a császár. Aztán elindultam vele lefelé a salakos, meredek utcán. Miközben arra gondoltam, hogy elég szerencsétlen dolog lenne egy 2,7 millió forintos, alig négyszáz kilométeres motort a teszt első méterein összetörni, furcsa mód elfogott a nyugalom.

Ülsz a magas bakon, érzed, hogy a súlypont is fenn van a fenében, de olyan biztonságos a széles kormány, jó a vázgeometria, kellemes a tank formája és az épp kellően hátratett lábtartók miatt annyira összenősz a motorral, mintha rád szabták volna. Lehet, hogy csak az én 187 centimnek kényelmes, ezért utánanéztem máshol is. De nem, a külföldi tesztelők is mind úgy érezték, mintha direkt nekik készült volna.

Ezek nyelik el a két mázsa plusz utasok
és csomagok momentumát.
Hosszú rugóút, szenzációs fék

Tovább csökkentette a zabszem benntartási erőszükségletét, hogy tesztmotorom ABS-szel szerelt verzió volt. A TDM-nél ez viszonylag új dolog. A szerkezet lüktetését alig éreztem, de furcsa, hogy minden első kerekes fékezésnél sziszeg a rendszer, akár megcsúszik a kerék, akár nem. Mindezt olyan hangosan, hogy elnyomja a kéthengeres hangját is. És a lassulás… Úristen! Sejtettem, hogy viszonylag könnyű lesz a megállás, de ilyen őrületes, vad sebességelnyelésre azért nem számítottam. Ugyanakkor jól adagolható, hát nem csoda, hogy pár napnyi TDM-ezés után csúnyán rövid távokat hagytam az előttem haladó járműig.

Aztán kivittem az országútra, elkezdtem kicsit döntögetni, és kiderült, hogy gondolatolvasó is. Kiszámíthatóan veszi az íveket, és elmarad, amit a legtöbb motorban utálok: ha gödröt fog a kerék, nem pattog odébb. Sebességnél meg aztán abszolút elemében van, rezzenéstelenül megy egyenesen. Hetvenes tempótól felfelé végképp addiktív: szerintem akinek TDM-je van, az rendszerint Visegrád érintésével ér angyalföldi otthonába az újlipótvárosi irodából.

Nem levágott kipufogó, ez a bukócsó

A motor 2500-as fordulattól 8000-ig egy álom, nincsenek erős és gyenge foltjai, bárhol egyformán, konokul húz. Vibráció a két henger ellenére is alig van, zaj szinte semmi. Mondjuk engem nagyon zavart, hogy amikor egy hajszálnyival is 2500 alá esett a fordulatszám, szörnyű rángatózásba kezdett. Egy barátom régi TRX850-esével is összepróbáltam, annál 2200 körül jelentkezett ugyanez, ráadásul sokkal puhábban. Biztos vagyok benne, hogy a TDM-használóknál hamar kialakul a kis fordulat-fóbia.

Ha a negatívumoknál tartunk, a szélvédelem sem tökéletes. 80-nál a plexiről érkező légörvény finoman elkezdik lökdösni a fejet, 110-nél már zavaróan rázza, 140-nél az olcsóbb fajta sisakok plexije zörögni kezd (mint az enyém), 180 fölött meg már a fejemet dobálja. Persze be lehet feküdni az idom mögé, de ez a póz nem túl kényelmes. Legjobb kiegyenesedve dacolni a menetszéllel, mert a mellkast kevésbé döngetik az örvények. Csak a kar nyúlik másfél méteresre egy hosszú túra alatt. Aki kisebb, az észre sem veszi ezt.

Egy szép és egy csúnya műszaki tárgy

Egy személlyel jó, két személlyel egyenesen kiváló a TDM. A rugózás meg sem érzi a plusz tömeget, a fékek rá se hederítenek a megnövekedett terhelésre, a nyereg formájára pedig sok száz kilométer után sem panaszkodik majd az, aki hátul ül. Kiváló a kapaszkodó is, dobozból pedig rögtön hármat lehet felpattintani a feláras tartókonzolokra. Meg még egy nagy tanktáska is jöhet. Európa-körút? Piha! Irány Közel-Kelet! A futómű ugyanis az arrafelé tipikus utakat is bírja.

Ez a Yamaha ajándéka a TDM-eseknek 2007-re. Elegáns fehér fényezés, piros csík a kerekekben. Vagány, mi?

Digitális műszerek analógokkal.
Van egyszerű fedélzeti számítógép is,
de az én ízlésemnek ez zavaros

Ezt onnan sejtem, hogy a fotók kedvéért motoroztam kicsit az Omszki-tó átellenes oldalán lévő bányatónál (közben megtudtam, hogy Lupa-tó a neve). A TDM finoman libbenti át nagy, zsíros testét a buckákon, felszökken a pergő homokon. Normális motor rég ledob ilyenkor, ez meg a szörnyű terepen sem rosszabb, mint a Yamaha SR400-asom a Kerepesi úton. Persze jó oka van annak, hogy ilyen kezes, meg ennyire keveset eszik (nekem nagyjából 5,5-6 liter jött ki, főleg városi furikázásban): a TDM900 nincs egészen két mázsa.

Városban, szűk helyen lavírozva azért nem mindenkinek ideális egy ilyen hórihorgas jószágon egyensúlyozni. A kuplung elég hirtelen fog, zavaróvá válik, hogy a motor 2500 alatt nem fogható hadra, és ilyenkor megérezni, milyen magasan is van a súlypont. Ráadásul nagyon széles a tank melletti műanyag idom. Viszont túrázni, motorozni, talán még egy kicsit terepezni is: istenkirály.

Műszaki adatok:

Motor: soros, kéthengeres, vízhűtéses, négyütemű, 10 szelepes
Lökettérfogat: 897 cmł
Kompresszióviszony: 10,4:1
Furat x löket: 92 x 67,5 mm
Váltó: hatfokozatú
Teljesítmény: 86 LE 7500 fordulat/percnél
Nyomaték: 88,8 Nm 6000 fordulat/percnél
Ülésmagasság: 825 mm
Méretek (HxSz): 2180 x 800 mm
Tengelytáv: 1485 mm
Első futómű: teleszkópvilla
Hátsó futómű: központi rugós tag állítható előfeszítéssel
Gumik: 120/70-ZR18 elöl, 160/60-ZR17 hátul
Fék elöl: dupla, 298 mm-es tárcsafék kétdugattyús féknyergekkel
Fék hátul: szimpla, 245 mm-es tárcsafék egydugattyús féknyereggel
Üzemanyagtank térfogata: 20 liter
Száraz tömeg: 192 kg
Ára (ABS-szel): 2 698 000 Ft