A magyar hőskor

	Összecsukható motorkerékpár

Az első világháború után nemcsak az autós, de a motoros élet is nehezen éledt újjá. Csakúgy, mint az autók esetében, a francia, olasz stb. hadsereg levetett göncei révén éledt fel a motorkerékpározás. Kivénhedt Triumph-ok, AJS-ek árasztották el az országot.

Majláth Mihály-hoz köthető az AJS hazai megismertetése mellett a Harley-Davidson képviselet megfelelő keretekbe helyezése is. Többek között a hadsereg és a csendőrség is előszeretettel vásárolt a robusztus szerkezetű, már félelmes megjelenésű és hangú motorból. A korabeli mondás szerint elég volt, ha a csendőrmotor hangja hallatszott egy kocsmai verekedés közepette és az egymást ütlegelők máris szétrebbentek.

Kistarcsán gyártották a Nova motorokat

A lelkes fabrikálók is hozzájárultak a magyar motorállomány növeléséhez. Az első világháborúban létesített katonai autójavító műhely helyén létrehozott Unitas Automobilipari Kft a német DKW mintájára alkotott segédmotoros kerékpárja, majd mások hasonló kisipari alkotásai nyitották a sort.
Az első komolyabb próbálkozás 1923-ra datálható, amikor a két Méray-Horváth fivér, Lóránd és Endre megalapította a Méray Motorkerékpárgyárat egy Városmajor utcai pincében. A kis vállalkozás angol stílus jegyében fogant motorjai megnyerték a sportemberek tetszését, sőt még a Magyar Általános Hitelbank is belépett a képbe. A bank közvetítése révén a kis műhelyt átvette a Magyar Acélárugyár, és ettől kezdve nagyobb léptékben készülhettek a hazai tervezésű vázzal és angol erőforrással, váltóval felszerelt Méray motorok. Persze mielőtt teljesen elszállnánk a hazai motorkerékpár-gyártás nagyszerűségétől, érdemes az arányokat is figyelembe venni.

	Zsótér Bertalan idomítja a 250 köbcentis Méray-t

1927-ben, amikor a hazai motoros élet éppen a zenitjén tartott, 476 Méray motor volt forgalomban. A listavezető Puch 710 motorjával érzékelteti a különbséget. A Magyar Acélárugyár nem volt egy napon említhető a komoly gyárakkal. A közép-európai léptékkel is hatalmas Weiss Manfréd iparvállalat is készülődött motorkerékpárok gyártására. Azonban a kísérletek végén összesen 6 db, 250 köbcentiméteres motorral szerelt prototípus készült Csepelen.

Sokkal nagyobb fantáziát láttak a francia ihletésű 100-125 köbcentiméteres kismotorokban. A Csepel100 1931-ben jelent meg, és hamarosan elterjedt az egész országban. Ehhez egy hallatlanul jól kiépített kereskedőhálózat szükségeltetett. A WM, amely mezőgazdasági felszerelésekkel is foglalkozott, egyszerűen hozzácsapta a kerékpárok, tűzhelyek mellé kismotorját is.

Az első Svábhegyi verseny startja 1920-ból

Nem esett szó még a versenyekről, pedig ez adja a motorozás sava-borsát. A szervezett események között első helyen feltétlenül a Svábhegyi versenyt kell megemlíteni. 1920-1930. között rendezték meg a Királyi Magyar Automobil Club hegyiversenyét a Svábhegyen, amelyen a motorosok is szép számmal képviseltették magukat. Egy idő után nemzetközi hírűvé nőtte ki magát a rendezvény. Ezen kívül angol mintára 1924-től néhány évig Magyarországon is voltak Tourist Trophy futamok, ahol szintén a gyorsaságon volt a legfőbb hangsúly. Emellett persze a '20-as évek közepétől sorban alakultak a vidéki egyesületek, amelyek tagjai keresztül-kasul túrázták az országot - motoron. Ezekre a tömegmegmozdulásokra eljöttek a hétköznapi motorosok is, nemritkán papa-mama-gyerekek és élvezték a jó levegőt és egymás társaságát.

A gazdasági válság, csakúgy, mint az automobilok esetében, a motoroknál is véget vetett a rövidéletű virágkornak.